Sífutás cikk / Outdoor Kid Magazin

Sífutás gyerekekkel 

2016. december

Fantasztikus hegyek között vagyunk, a Dachstein kőtömbje fenségesen néz le ránk. Ramsau egy igazi sífutó paradicsom, rengeteg kifogástalan pályával, csodálatos fekvéssel, ahol mindig süt a nap. Nagyon szeretek itt lenni. 

Felcsatolom a sílécet és szétnézek. Tényleg gyönyörű ez a hely, a verőfényes napsütésben szikrákat szór a hó. A ratrak éjjel végig ment a pályán, makulátlan nyomot húzva maga után, mely az éjszakai hidegben kifagyott, így a pálya is tökéletes. Tökéletes helyszín megtanulni sífutni.

Visszagondoltam, hogy én hol kezdtem… Kb 3 évesen adtak rám először sílécet. Nekem nem volt nehéz felfedezni ezt a sportot, mivel apám sífutóedző volt, a bátyámnak és nekem esélyünk sem volt nem sífutni. Minden Galyatetőn kezdődött. Ott csatoltam fel először és tettem meg az első métereket. Hamar szerelem lett belőle. 6 évesen már versenyeztem, és ez még mindig így van, pedig azóta már jó pár év eltelt…. 

De most nem rólam van szó, hanem a két fiamon van a sor, ők még csak most állnak először sífutólécen. Gondoltam egyszerűbb, ha nem én tanítom meg őket sífutni, ezért elvittem őket a Bozsik Sífutóiskolába, és az oktatókra bíztam a fiúkat. Ismerem Bozsik Annát lassan 30 éve, tudom, hogy jó kezekben vannak. Anna többszörös magyar bajnok és volt olimpikon sífutó, ha ő nem tudja megtanítani a srácokat, akkor senki.

A gyerekeket már 4-5 éves kortól játékos oktatással, rávezető mozgássorokkal, sok vidám feladattal könnyen meg lehet tanítani sífutni. Jó szórakozás fogócskázni sífutó léccel a lábon, miközben észrevétlen módon fejlődik a technika és a síbiztonság.
Bóják között szlalomozni, vagy egy lábon siklani mind olyan feladat, amit a gyerekek nagyon élveznek. Fontos a jó kezdet. Fontos, hogy az alapokat szakembertől tanuljuk meg, mert így megmarad a motiváció, és később a további technikai fejlődést erre a biztos alapra lehet majd építeni. 

Telnek a napok, hihetetlen mázlink van az időjárással. Egész héten csodálatos időnk van, éjszakánként néha esik egy kis friss hó, így a pályákra sem lehet panaszunk. A srácok állati jól szórakoznak és már egész ügyesen mozognak. Látványosan fejlődött a mozgáskoordinációjuk, és egyre gyorsabban teszik meg a távokat. Lassan kezdenek rájönni ők is, hogy én miért szeretem ennyire ezt a sportot.

A sífutás a legszebb és legegészségesebb sport. Mozgás közben a test szinte minden izma dolgozik, fejleszti a koordinációt és az egyensúlyérzéket. Mozgásesztétikai szempontból is kiemelkedik a többi sport közül, hiszen bármennyire is összetett a mozgás, az egész test tökéletes harmóniában mozog.

A sífutásban szét kell választani a versenyzést és a szabadidős jelleggel űzött mozgást. A versenyzés nagyon komoly erő-állóképességet, és kivételes fizikumot kíván a versenyzőktől. Az amatőr sífutás télen tökéletes program gyerekeknek és családoknak. Sokkal kevésbé veszélyes, mint a lesiklás. Itt nem kell azon izgulni, hogy valaki hátulról elsodorja a gyermeket vagy, hogy a túl meredek lejtőn elesve összetöri magát. 

A sífutás nem terheli az ízületeket, itt nincs ütődés a mozgásban, ezért akár a nagyszülők is együtt tudnak síelni az unokákkal. Ausztriában nem ritka a 70 év feletti síző a pályákon.

Sítúrázás jelleggel órákig lehet havon lenni és róni a kilométereket, anélkül, hogy túlterhelnénk magunkat, vagy túl nagy erőfeszítésünkbe kerülne. A család együtt kirándul a sífutópályákon, amit bárhol lehet csinálni, ha van hó. Ausztriában minden legelőből, rétből az első komolyabb havazás után sífutópálya lesz, így a pályák hossza végtelen, és ebből kifolyólag megunhatatlan. 

Ha túl vagyunk az alapokon, akkor már lehet is menni kirándulni. A lehetőségek sora kimeríthetetlen. A pályára gépekkel nyomot fektetnek, melyek párhuzamosan tartják és vezetik a léceket. A túrázó sífutóléc talpa pikkelyes, ami lehetővé teszi, hogy el tudjunk róla lépni. A kézben bot van, amivel segítjük a mozgást. 

A csapatunk megérett egy kirándulásra, a cél egy távolabbi hütte, ahol motivációs jelleggel a gyerekeknek forró csoki lett beígérve. Szépen haladunk, ügyesen lendül az ellentétes kar és a láb, megvan az összhang. El sem hiszem, hogy csak egy hete kezdték az egészet. Nagyon élvezem, hogy végre együtt sífutok a fiaimmal, nem is értem, hogy miért vártam ezzel ennyi ideig. Klasszikus stílusban haladunk, ezt a könnyebb megtanulni, ezzel a technikával érdemes a sífutást kezdeni.

A sífutásnak két különböző technikája van. Az egyik a klasszikus/diagonál a másik a korcsolyázó/skating stílus. Ennek megfelelően a különböző technikák különböző felszerelést is igényelnek.

A klasszikus stílusban a lécek párhuzamosan állnak és egy nyom vezeti őket. A kar és a láb ellentétesen lendül előre illetve hátra. A párosbotozásnál a láb nem lendül, a sílécek párhuzamosan helyezkednek el, a síző mindkét botját egyszerre használva hajtja magát előre.

Ebből a technikából fejlődött ki / egyszerűsödött le a sí(futóléccel való)túrázás vagy nordic cruising, ahol jóval kisebb a dinamika, a lécek nem emelkednek el a talajtól, idősebbeknek, gyerekeknek tökéletes választás. Könnyen megtanulható, és nem feltétlenül szükséges hozzá előkészített sífutópálya sem, akár szűz hóban is űzhető.

A korcsolyázó stílus már jóval dinamikusabb mozgásforma. Itt a síző egy jól előkészített, nyom nélküli pályán halad. A sífutó a síket V-alakban tartja, az ellépés pedig a sí éléről történik úgy, mint ahogy a gyorskorcsolyázók lépnek el. A korcsolyázó mozgást a síző párosbotozással segíti/gyorsítja. Ez a technika jóval gyorsabb, mint a klasszikus stílus. 

2 óra múlva megérkezünk a hüttéhez, léc lecsatol, és a gyerekek már sorolják is a kívánságaikat. Ügyesek voltak, megérdemlik… Kis pihenő után ők kérdezik, hogy mikor indulunk már tovább. 

Kicsit megyünk még, majd rákanyarodva egy újabb pályára, egy másik úton indulunk visszafelé. Én már számtalanszor voltam itt Ramsauban és róttam a különböző edzőtáborok keretein belül a kilométereket, de még mindig van olyan pálya, amin nem voltam. A srácok siklanak előttem, egészen ígéretes a mozgásuk. Örülnék, ha a fiaim is beleszeretnének ebbe a sportba, úgy mint én. 

Gondolkozom, hogy a mozgás örömén kívül mit adott még nekem a sífutás? Átlag feletti állóképességet, testtudatot, egészséges életmódot, fizikai aktivitást, a természet szeretetét, kitartást, akaraterőt, küzdeni tudást és sikerélményt. Megtanított, hogy a sikerért meg kell dolgozni, és hogy nincs olyan, hogy valamit feladni. Azt hiszem nem csoda, hogy feltétlen és elkötelezett híve vagyok a sífutásnak már sok-sok éve, és remélem egyszer a fiaim is azok lesznek.

Visszaértünk a szállásra, és lassan a tábor is véget ér. Nagyon szuper volt, mindenki jól érezte magát, sok élménnyel és tudással lettünk gazdagabbak. A fiúk már most kérdezgetik, hogy mikor jövünk legközelebb? Nagy öröm ez nekem…. :-)

Hol tudunk sífutni? Magyarországon: Galyatető, Normafa – Anna rét, Bánkút, Dobogókő, Nagy Hideg Hegy, Sopron – Vasfüggöny (mielőtt útnak indulunk, mindenképp érdeklődjünk telefonon, hogy van-e kezelt pálya) Külföldön: Ausztria: ha van hó, szinte minden rétből-legelőből sífutópályát csinálnak. Íme néhány a teljesség igénye nélkül: St Jakob am Walde, Ramsau am Dachstein, Bad Mitterndorf, Alt Aussee, Leutasch, Seefeld, Tauplitz, Hohentauern, Abtenau, Mallnitz Szlovénia: Pokljuka, Rogla Szlovákia: Skalka, Csorba-tó, Králiky